Dexa vizsgálatok

Csontsűrűség vizsgálata
Csípő protézis környezetének vizsgálata
Teljes testösszetétel vizsgálat, elhízás felnőtt- és gyermekkorban
Gyermekek csontanyagcsere zavarainak vizsgálata

BEJELENTKEZÉS:

BUDAI EGÉSZSÉGKÖZPONT:(+36) 1 489 5200

Különösebb előkészületet nem igényel. A testen lévő fémtartalmú dolgokat, ruhadarabokat el kell távolítani. A testbe épített implantátumokat a szoftver kezeli, kiszűri.
Amennyiben rendelkezik régebbi, vagy friss leletekkel, akkor azokat is hozza magával!

A vizsgálat előtt a betegségekre, csonttörésre vonatkozó minden családi és személyes előzményre kiterjedő kérdést teszünk fel, mely adatok a számítógép adatbázisába kerülnek. A denzitometriás (DEXA) vizsgálat fájdalommentes. A páciensnek néhány percig szükséges a gépen mozdulatlanul, fekvő helyzetben maradnia.

Kinek ajánlott a vizsgálat elvégzése?

Mindenekelőtt a csontritkulásban szenvedőknek (férfiaknak is!), vagy olyanoknak, akiknél a családi előzményben (anamnézisében) a csontritkulás szerepel.
Klimaxon átesett hölgyeknek.
Csípőcsonttörést szenvedett pácienseknek, vagy azoknak, akiknek a családi előzményben előfordult a csípőcsonttörés.
Magas, vékony testalkatú, (170cm-nél magasabb illetve 57kg-nál kisebb súlyú) idősebb hölgyeknek.
Csontritkulást okozó gyógyszert, mint a corticosteroidot, prednisolone-t, vagy roham elleni, gyógyszert, vagy egyes barbiturátokat, illetve magas dózisban pajzsmirigy hormont pótló gyógyszert szedő pácienseknek.
I. típusú (inzulinfüggő) cukorbetegségben, májbetegségben vagy vesebetegségben szenvedőknek.
Akiknél gyors a csont újraépülése, mely magas kollagén szintként mutatható ki a vizeletben.
Pajzsmirigy-túlműködésben, illetve mellékpajzsmirigy betegségben szenvedőknek.
Aránylag kisebb traumától csonttörést szenvedett pácienseknek.

Írásos dokumentáció történik. A páciens a vizsgálat után kb. 1 héttel a leletet megkapja, mely egyben az EESZT rendszerbe is bekerül.

DEXA: Dual Energy X-ray Absorptiomerty (Kettős foton elnyelődés)

A DEXA betűszó, mely a képalkotás módját határozza meg.

Fizikai alapja: a foton nyalábot röntgencső és speciális filterek segítségével hozzák létre. A sugárnyaláb intenzitásának növelésével a vizsgálat felbontóképessége és ezzel pontossága növekszik, a vizsgálati idő csökken.

A DEXA készülék a csont ásványi anyag tartalmát a sugárirányba eső csontfelszínre számítja és g/cm² egységben adja meg. Ezt csontsűrűségnek nevezzük. BMD= Bone Mineral Density. Megállapítható a csont ásványi anyag tartalma grammban is, BMC: Bone Mineral Content.

DEXA vizsgálati módszerrel több testrégióban végezhetünk csontsűrűség mérést. A standard mérési hely az ágyéki gerinc és a combcsont felső része (combnyak-combfej).

A módszer segítségével a test szöveti összetétele is mérhető. A lágyszövet-izom, a zsír, az ásványi anyag tartalom mennyisége grammban és %-ban megadható.

Európában, Japánban és az USA-ban, a csontritkulásban szenvedő betegek száma 75 millió. Magyarországon az ötven év felettiek közül több mint 900 ezer csontritkulásos egyént tartanak számon, melynek kétharmada nő. A csontritkulás következtében kialakuló combnyak, csukló, csigolyatörések száma jelentősen emelkedik.

Az élettartam növekedése és a civilizációs ártalmak miatt a következő 30 évben a csontritkulásból eredő törések száma várhatóan megkétszereződik.

A fenti adatok magukért beszélnek.

Csontritkulás (Osteoporosis)

A leggyakoribb csontanyagcsere-betegség. A csontszövet mennyisége csökkent. A csontkéreg elvékonyodik, a csontállomány gerendái átszakadnak, majd felszívódnak. A csont mechanikus szilárdsága nagymértékben csökken, kis erőbehatásra is eltörhet. A csontanyagcsere zavar következtében kialakuló csontritkulás az egész szervezetet érintő betegség, mely a csontok törékenységének fokozódásával jár.

Az osteoporosis kialakulásában (és megelőzésében) alapvető jelentőségű az ún. csúcs-csonttömeg megállapítása, mérése. Ez az élet során kialakult legnagyobb csonttömeget jelenti, mely kb. 30%-kal alacsonyabb nőkben, mint férfiakban. A csúcs-csonttömeg kialakulása genetikai tényezőkön kívül a minden életkorban megfelelő mennyiségű kalcium és D vitamin beviteltől, a megfelelő mozgásmennyiségtől, fizikai igénybevételtől függ. (Külön kihangsúlyozandó a gravitáció jelentősége: a súlytalanság állapotában 1 éven át dolgozó űrhajósok csonttömege mintegy 30%-kal csökken, és ezt semmilyen edzésprogrammal nem sikerült eddig befolyásolni.)

A csontritkulásnak elsődleges és másodlagos formáit különböztetjük meg

Elsődleges csontritkulás okai:

A juvenilis osteoporosis fiatal korban, általában nőknél terhesség, szülés után jelentkező ritka betegség
Az involúciós osteoporosis tovább osztható post-menopauzás (I.) és szenilis (II.) típusra.
1. Poszt-menopauzás (I. típusú) osteoporosis. Értelemszerűen, csak nőkön alakul ki.
2. Szenilis (II. típusú) osteoporosis. Az életkor előrehaladtával szinte mindenkin kialakul.

Másodlagos csontritkulás okai:

Endocrin kórképek (hormonhatások)
Vérképzőszervi betegsége, daganatok
Felszívódási zavarok a bélben
Krónikus reumatológiai gyulladásos betegségek
Krónikus tüdőbetegségek
Krónikus idegrendszeri betegségek következtében kialakuló mozgáshiány
Krónikus vesebetegségek
Szervátültetés
Tartós gyógyszerszedés

MI AZ ALMA TÍPUSÚ ELHÍZÁS ÉS MIÉRT VESZÉLYES?

A haskörfogat növekszik meg (szemben a körte típusú elhízással, ahol a comb és csípő nő meg). Az elhízottak 3/4-e alma típusú elhízásban szenved, ami a szív-és érrendszeri betegségek kialakulására hajlamosít.

Sokan nem tudják, hogy mit jelent a veszélyes hasi zsír, vagy más néven viscerális zsír. Ezen nem a bőr alatti zsírpárnákat, vagy a hason megfogható úszógumit értjük, hanem a hasüregen belül, a belek és hasi szervek között lerakódott zsír mennyiségét.

Ez a zsírmennyiség szoros összefüggést mutat a vérzsír szintjével és a koleszterinszinttel.

A hasi zsírból kimosódó zsírsejtek bekerülnek a véráramba, egyrészt lerakódnak a májsejtekben, másrészt a magas koleszterinszinttel együtt az érfalon felrakódást okoznak.

Az érfalon ez a zsíros, koleszterinből és a vér alakos elemeiből álló felrakódás szép lassan növekszik, mely előbb-utóbb elzárja az ér belsejét (lumenét). Ha az ér átjárhatóságát már nem lehet helyre állítani, akkor az a terület elhal. Ekkor következik be a szívinfarktus, vagy más néven szívtrombózis, szívroham.

Ilyen felrakódás, vagy érelzáródás lehet minden verőérben, mint például a nyaki verőerek, vagy az alsó végtag, láb ereiben is. Erre mondjuk azt, hogy érszűkület, érelmeszesedés.

Pajzsmirigybetegség hatása a csontra

A pajzsmirigybetegségek gyakoriak, a nők 2%-át , a férfiak 0,2%-át érintik.

A pajzsmirigyhormonok mind a csontépítésre, mind a csontbomlásra közvetlenül hatnak. A pajzsmirigy hormontöbblet felgyorsult csontanyagcserével jár együtt, amely fokozott csontvesztést és csökkent csont ásványi anyag tartalmat okoz. A csontvesztés mind a trabecularis (csontgerendákat), mind a corticalis (csontkéreg) területet érinti. A pajzsmirigy hormon többlet (túlműködés) elsősorban a csontkéreg, a corticalis állományát érinti, azt károsítja.

Hatásos kezelés ellenére sem mindig áll vissza a szabályos csontszerkezet.

A pajzsmirigy hormon hiánya is csontanyagcsere zavarokat okoz.

Pajzsmirigy alulműködés esetén a hormonpótlás nem megfelelő beállítása is csontvesztéshez vezethet. Ez főleg a menopauzában lévő nők esetében gyakori.

D vitaminhiány / D hormon hiány

Magyarországon a 60 év feletti lakosság egyharmadának D vitaminszintje csökkent. Mérsékelt hiányban már megfigyelhető a csontvesztés fokozódása, izomfájdalmak, járásbizonytalanság jellemző, melynek következtében nő az elesési kockázat.

D vitamin hiányában (<20ng/ml) a csontszövet mineralizációja (ásványi anyag beépülése) elmarad és csökken a kalcium felszívódása a bélben.

Felszívódási zavarok, hasnyálmirigy – és májbetegségek hatása a csontra

A vékonybél betegségeiben csökken a táplálék és ezzel a fontos ionok, vitaminok felszívódása. Ilyen például a Ca (kalcium) D és K vitamin. Ezek hiánya csontvesztéshez vezet. Ez jellemző diffúz vékonybélbetegségben mint pl. coeliakia, Crohn betegség.

A gyulladásos bélbetegségben, mint pl. IBD a felszívódási zavaron kívül a gyulladásos anyagoknak, úgynevezett mediátoroknak (IL1, IL2, IL6, TNFα) és a citokineknek is jelentős szerepük van. Ehhez még hozzájárul a gyulladásos bélbetegségeknél alkalmazott, hosszantartó szteroid szedése is. A szteroid szedés során csökken a tesztoszteron és az ösztrogénszint, csökken az izomerő, növekszik a vizelet kalcium kiválasztása. Ez tovább fokozza a csontvesztést.

Hasnyálmirigy (pancreas) kiválasztó funkciójának csökkenése, elégtelensége esetén csökken a lipáz mennyisége. A zsírbontás csökken, a felszívódás romlik, ennek következtében a zsíroldékony vitaminok felszívódása zavart szenved. A zsírok kalciumszappan formájában kiürülnek a szervezetből, mely a kalciumürülést fokozza. Végeredményben csökkent a kalcium, magnézium, valamint a D és K vitamin felszívódás.

Májbetegségek több ponton keresztül okozhatnak eltérést a D vitamin és kalcium anyagcserében. Az epesavak hiányában a D-, K vitamin és a Ca felszívódása zavart szenved. A májbetegek között is jelentős a kortikoszteroid, illetve immunoszuppresszív gyógyszereket szedők száma, melyek szintén negatív irányban mozdítják el a csontanyagcserét.